Érgondnok ajándékkártya! Miért is ne ajándékozna egészséget? Hozzátartozóját lepje meg Érgondnok ajándékkártyával!

A fül betegségei

Fül megbetegedések és azok vizsgálata

A fül-orr-gégész számára fontos kórképek a fül megbetegedései. A fülbántalmakat összefoglaló néven otopathiának nevezzük. Fülpanaszok esetén a modern fül-orr-gégészet számára elengedhetetlen a fül mikroszkópos vizsgálata (otomicroscopia). A külső hallójárat és a dobhártya kóros elváltozásai ugyanis csak a fül mikroszkópos vizsgálata segítségével ítélhetők meg kellő pontossággal.

A fül gyulladásos megbetegedései

Gyulladásos fülbetegség a fülkagylógyulladás, mely gyakran a fülkagyló porcát is eléri (perichondritis), a külső hallójárat gyulladása (otitis externa), a középfülgyulladás (otitis media) és a belsőfül gyulladása (otitis interna, labyrinthitis).
A külső- és középfül határát képező dobhártya gyulladása, az úgynevezett myringitis (miringitisz) sem ritka kórkép, s gyakran keverik össze a valódi középfülgyulladással.
A külső hallójárat gyulladása (otitis externa) leggyakrabban a nyári időszakban fordul elő ("uszodafül") és heves, a fülkagyló nyomására, vagy húzására fokozódó fülfájdalommal, halláscsökkenéssel jár. Leggyakrabban csak helyi antibiotikus (bakteriális eredet esetén) vagy antimycotikus (gombás eredet esetén) kezelést és gyulladáscsökkentő-fájdalomcsillapító kezelést igényel, szisztémás antibiotikus illetve antimycoticus (antimikotikus) kezelésre nincs szükség.
A klasszikus heveny középfülgyulladás (otitis media acuta) lehet savós (serosus) vagy gennyes (purulens otitis vagy régi nevén otopyosis). Az akut szerózus középfülgyulladás (otitis media acuta serosa) vagy a gennyes (otitis media acuta purulenta, más néven otitis media acuta suppurativa) a kisgyermekkor egyik leggyakoribb, sokszor heves fülfájdalommal, lázzal, elesettséggel járó megbetegedése. Sajnos a gyermekkori középfülgyulladások kezelésénél ma is sok fül-orr-gégész előnyben részesíti a dobhártya bemetszését, vagyis a "fülfelszúrást" (paracentesis). A modern fül-orr-gégészet azonban csak a végső esetben választja ezt a nagyon gyakran feleslegesen elvégzett eljárást. Megfelelő diagnosztikus eszközök és fül-orr-gégészeti ismeretek birtokában nagy biztonsággal elkerülhetők a paracentézishez hasonló kellemetlen beavatkozások. Hatékony kezelés nélkül az akut folyamatok tartóssá, krónikussá válva (krónikus középfülgyulladás, otitis media chronica) klasszikus gyulladásos gócot jelentenek, kihatva szervezetünk általános működésére, nem beszélve azokról a szövődményekről, melyek egyes esetekben akár életveszélyes állapotot is előidézhetnek.

A fül bőrelváltozásai, alaki rendellenességei

A fülkagyló betegségei nemcsak gyulladásos eredetűek lehetnek, hanem jó-, illetve rosszindulatú daganatok is előfordulhatnak a számos lehetséges alaki rendellenességen (pl. veleszületett - fülkagylóhiány, kis fülkagyló, nagy fülkagyló, elálló fül, denevérfül -, vagy szerzett fülkagylódeformitások, mint pl. a birkózó-, vagy karfiolfül) túl. Egy-egy szabad szemmel is látható elváltozás, elszíneződés, gondos bőrgyógyászati kivizsgálás után műtéti beavatkozást igényelhet, az alaki deformitások fülkagylóplasztikával (otoplastica) korrigálhatók.

Halláskárosodás, hallásromlás, halláscsökkenés

A halláscsökkenések három fő típusát a vezetéses vagy konduktív halláscsökkenések (hypacusis conductiva), az idegi vagy szenzoroneurális, illetve percepciós hallásromlások (hypacusis perceptiva), valamint a kettő kombinációjából adódó kevert vagy kombinált hallásvesztések (hypacusis combinativa) képezik. A halláscsökkenések, legyenek azok hirtelen (akut halláscsökkenés) vagy fokozatos hallásvesztések, a beteg számára komoly kellemetlenséggel járnak. A halláscsökkenések hátterében számos kiváltó okot sorolhatunk fel. A felsorolást kezdhetjük a banális okot jelentő fülzsírdugóval (cerumen obturans), a felsőlégúti infekciókkal gyakran együtt járó fülkürthuruttal (catarrhus tubae), folytatva a középfül gyulladásos betegségeivel, daganataival, a hallócsontláncolat rögzítettségével (tympanosclerosis, otosclerosis, kalapácsfejfixatio), illetve lazaságával vagy hallócsontláncolati luxatioval (trauma illetve gyulladás kapcsán), a belsőfül gyulladásaival, a belsőfül keringési zavaraival, traumáival (zajártalom, kerekablakruptúra), a hallóideg károsodásán át (auditoros neuropathia) a daganatokig (pl. kisagy-híd szöglet daganatai, akusztikus neurinoma).
Akár hirtelen fellépő (akut hallásvesztés, akut halláscsökkenés), akár régóta fennálló, tartós panaszról van szó, oki terápiára kell törekedni. A hallásvizsgálat (audiológiai vizsgálat) a kivizsgálás fontos része, de korrekt anamnézis felvételnek és mikrootoszkópiát magában foglaló fül-orr-gégészeti vizsgálatnak kell megelőznie, hogy helyes diagnózishoz juthassunk és megfelelő terápiás stratégiát választhassunk.

Fülzúgás, fülcsengés, tinnitus, szédülés, vertigo

Hasonló a helyzet a fülzúgás és fülcsengés (tinnitus), a vissza- visszatérő, vagy tartós szédülékenység, szédülés (vertigo) eseteivel. Sok esetben ezek a tünetek halláskárosodással együtt lépnek fel. Izolált formában jelentkezhet heves, vegetatív tünetekkel járó, forgó jellegű szédülés az úgynevezett vesztibuláris neuropátia (neuropathia nervi vestibularis) esetében, míg gyakran mély hangú fülzúgással, hallásromlással, fülben jelentkező teltségérzéssel kombinálva jelentkezik a típusos, forgó szédüléses roham a Méniere-betegségben. A nyaki gerinc kóros eltérései, de a központi idegrendszer keringési zavarai, gyulladásai, térfoglaló folyamatai is okozhatnak, gyakran hasonló klinikai képpel járó szédülést.

A fül-orr-gégész

A fül-orr-gégészet feladata, hogy a gyakran hasonló tüneteket (fülfájdalom, fülfolyás, fülvérzés, hőemelkedés/láz, halláscsökkenés, hallásvesztés, fülzúgás, szédülés) okozó eltérő megbetegedések között különbséget tegyen, s azokat megfelelően, sikeresen és fájdalommentesen kezelje.

 

Érgondnok | Soproni fül-orr-gégészeti szakrendelő