Érgondnok ajándékkártya! Miért is ne ajándékozna egészséget? Hozzátartozóját lepje meg Érgondnok ajándékkártyával!

Hirtelen koszorúér baj! Baj! Baj!

Avagy: akut koronária szindróma

Mottó: Ha már egyszer túlélte, élje is túl!

Soproni kardiológiai szakrendelésKoszorúér-betegség; az érelmeszesedés állatorvosi lova. A koszorúér rendszer a szívet, szívizomzatot ellátó ütőerek hálózata. Figyelem! A megnevezés koszorúér, nem koszorús ér! Koszorús a lány. Az erek tehát koszorúként ölelik körül szívünket. Bennük  friss vér áramlik a szívizomsejtekhez. Zömmel érelmeszesedés a koszorúér-betegség oka. A probléma minden esetben az, hogy az izomzat nem jut a megfelelő működéshez szükséges oxigénhez és tápanyaghoz. Ez maga a szívizom iszkémia. Azaz a szívizom fuldoklik és egyben éhezik. Emiatt beszélünk iszkémiás szívbetegségről.

Attól függően, hogy mik a tüneteket, a koszorúérbetegségnek több megjelenési formája van. Egyáltalán nem törvényszerű, hogy ezek szépen sorban, egymás után alakuljanak ki. Lehet akár az első tünet - minden előzetes panasz nélkül fellépő – váratlan halálunk. Ez a – koszorúér-betegség okozta - hirtelen halál. Magyarországon félóránként valaki hirtelen halált hal!

A koszorúerek hirtelen fellépő és szívizompusztulást, -elhalást eredményező keringési zavara a szívinfarktus. Ugyanakkor, vérellátási zavar során a szívizomzatban bármikor - akár még tényleges szívizom-elhalás előtt - rosszindulatú ritmuszavar léphet fel. Tehát akár még infarktus kialakulása előtt meghalhatunk.

Szóval nem mindegy, hogy a szívizmot ellátó éren lassan, évek alatt alakul ki egy jelentős szűkület, vagy akár egy kis „szinte semmiből” perceken belül egy kritikus szűkület vagy egy teljes véráramlást elzáró „érdugó”. Mindegyiknél az ér beteg, de...

Érszerkezet

Ütőereink, mint vérszállító csövek, több rétegűek. Az áramló vér felőli bélés az érbelhártya. Egyetlen sejtsorból álló védőréteg. Épsége biztosítja, hogy a vér ne alvadjon az érfalhoz. Ez kulcskérdés.  Alatta vastagabb, több sejtsorból felépülő, izomsejtekből és rugalmas rostokból álló középső réteg következik. Az egészet pedig egy rostos burok fogja körbe. A rétegek, a rétegeket alkotó sejtek kommunikálnak egymással és az érben áramló vér elemeivel is. A belső hártyán át oxigén, tápanyagok és számos más anyag (pl. koleszterin), sőt komplett sejtek jutnak az érfalba.  Egészséges helyzetben ez egy finom egyensúlyi folyamat. Nincs érdemi lerakódás. Ami az érfalba bejut, az vagy felhasználódik, vagy visszakerül a vérbe.

Mai tudásunk szerint az érelmeszesedés során az érfal rétegeiben tartós gyulladás zajlik. Az érfal mintegy parázslik. A klasszikus érrendszeri rizikótényezők - a magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterinszint, dohányzás érfali gyulladást okoznak. Minél több az érbetegséget okozó ún. rizikótényező, ezek minél kifejezettebbek és minél hosszabb ideig állnak fenn, az érbetegség esélye annál nagyobb.

Érelmeszesedés

Koleszterin nélkül nincs érelmeszesedés. Ha az érbelhártya áteresztőképessége megváltozik, vérünk koleszterinszintje túlságosan nagy (akár életmódunktól teljesen függetlenül, örökletes tényezők miatt) , a koleszterin az átlagosnál agresszívebb, vagy az érfal-koleszterin öntisztulása zavart szenved, elkezdődik a baj. A koleszterin egy része és az elpucolásukon erőlködő sejtek bent rekednek az érfalban. Rendkívül összetett helyi harc – gyulladás – veszi kezdetét. Ez egy ponton túl, mint a lavina, önmagát (is) erősíti.

Az érelmeszesedés előrehaladása lassú, fokozatos romlás, meg-megtorpanás és hirtelen helyi érrobbanások egyvelege. Érrendszerünk számos pontján különböző mértékű helyi folyamat pusztít. Annyi bizonyos, hogy ha a betegség egy szervünkben már megmutatta magát vagy vizsgálattal kimutatható, valamilyen fokban a többi érterület károsodása is fennáll. Lehet, hogy csak egy pont betegségét észleljük, valójában mégis mindig az egész érrendszer beteg.

„Lassú víz partot mos.”

A helyi gyulladás az érbelhártya alatt, sejtek, rostok, vegyületek (pl. megint a koleszterin!) felhalmozódásával, változásával jár. Ez a massza maga a plakk. Az ér belső szigetelőhártyáját maga előtt tolva szűkíti a vér áramlásának útját. Ha a hártya „elég erős”, a felszíne sokáig megakadályozza, hogy az egyre növekvő szűkületre vér alvadjon rá.  Az ilyen plakk - és persze maga a szűkület is - stabil. Ilyenkor, ha nem nyúlunk bele a folyamat romlásába, a szűkület többé-kevésbbé lassan nő amíg panaszt nem okozóvá „hízik”. Panaszt csak akkor okoz, ha az érátmérőt már mintegy 70%-ban szűkíti. Sőt! Ilyen fokú szűkület is csak akkor, ha az ér által vérrel ellátott szívizom oxigénigénye megnő. Típusosan valamilyen munkavégzésnél, lépcsőzésnél, kerékpározásnál, tehát fizikai terhelésnél vagy stressz-hatásnál. Ha a terhelést abbahagyjuk, a szívizom oxigén- és így vérigénye csökken, és ezt a nyugalmi igényt az egyébként jelentősen szűkült ér is biztosítani tudja. A vérellátási zavar és vele együtt az ezt kísérő panasz - mondjuk a mellkasi fájdalom - megszűnik. Ez a klasszikus stabil, terhelésre jelentkező angina. Ezek a folyamatok amolyan „lassú víz partot mos” szemléletűek.

„Derült égből villámcsapás”

Ezzel szemben, ha a burkoló hártya gyenge, bizony megrepedhet. Sokszor a helyi érgyulladás a plakk koleszterindús laza, „trutymóssága” maga gyengíti vagy akár maga repeszti meg. Az ilyen plakk instabil. A felszín repedése után a szűkítés szempontjából korábban akár jelentéktelen plakkra hirtelen vérlemezkék hada tapad, helyi véralvadék-képződést elindítva. A véralvadék pedig akár percek alatt teljesen elzárhatja az eret, leállítva a véráramlást. Ez a „derült égből villámcsapás” szituációja. Így jön létre a hirtelen, kiszámíthatatlanul jelentkező, vagy akár már nyugalomban is panaszt okozó, ún. instabil angina. Ha a vérellátási zavar szívizomelhalást is okoz, kialakul a szívinfarktus. Ha a vérellátási zavar szívleállást okozó ritmuszavart indít el, fellép a hirtelen halál.

Megoldás, kezelés

A stabil angina, instabil angina, szívinfarktus, hirtelen halál és a kiterjedt érbetegség okozta szívizomkárosodás miatti szívelégtelenség ugyanannak a kórképnek, a koszorúér-meszesedésnek más-más köntösben megjelenő változata lehet. A megelőzés a klasszikus, befolyásolható érrendszeri rizikótényezők, mint a dohányzás, elhízás, magas vérnyomás, vérzsír-betegségek, cukorbetegség elkerülésén, ill. korai felismerésén és személyre szabott kezelésén áll vagy bukik, de...

Megoldás, kezelés a „derült égből villámcsapás” túlélése után

Ön tudomásom szerint egy hirtelen, életveszélyes éresemény után olvassa most ezeket a sorokat. Nem „csak” profi orvosi ellátása, de nagy szerencséje is volt, hogy... él. Remélem olyan panaszmentes már mint annak előtte.
Ez az írás azért született, hogy ha már túlélte, akkor tényleg élje túl, maradjon panaszmentes és lehetőleg sose éljen meg hasonló kritikus órákat.

Megtágítva, de...

Azt, hogy a koszorúérrendszerén hol az aktuális „gubanc”, érfestéssel, azaz koronarográfiával katéterezés útján határozták meg. Ilyenkor érzéstelenítés után a karján vagy ritkán a combtövénél megszúrják egy ütőerét és ezen keresztül egy vékony kis csövet vezettek fel a koszorúerek szájadékaihoz. Ezek a szívből kiinduló, az egész testét vérrel ellátó főütőér (aorta) kezdetén elhelyezkedő billentyű tasakjaiból nyílnak. A szájadékokhoz illesztett csövön (katéter) át érfestéket (kontrasztanyag) juttatva a koszorúérbe röntgengéppel látszik az ér belső „öntvénye”. Láthatók a szűkületek, elzáródások... A következő lépésben egy cérnavékony kis drótot dugnak át a szűkületen vagy az eret elzáró vérrögön. Ez mutatja, sínezi az útját a szűkületet feltágító, elzáródást felnyitó tágító ballonnak.

Ezt persze még leeresztett állapotában a helyére vezetik, majd nagy-nagy nyomással felfúják és ezzel a szűkítő anyagot mintegy az érfalba passzírozzák. Ezzel megnyílik az ér, szabad utat engedve a véráramlásnak. Ismét vérhez jut az éhező izomterület. Ha a beavatkozás kellő időben történik a halódó izomzat akár teljes egészében megmenekül. Hogy tágítás nyitvamaradásának esélye javuljon az érfal beteg szakaszát egy speciális hálóval (sztent) fedik le legtöbbször ugyanabban a lépésben amikor a tágítás maga történik. Ez a háló kölönböző típusú (sima fém, gyógyszerkibocsátó vagy akár később lassan felszívódó) lehet. A sztent típusától és az Ön betegségeitől függően emiatt hónapokig, akár évekig speciális gyógyszeres vérrögképződést gátló kezelés is indokolt, az elért eredmény megőrzéséhez, a tágított szakasz bealvadásának elkerülésére. Hiszen az értágítással gyakorlatilag egy jókora sebfelszint is létrehozunk. Ennek hegesedés nélküli gyógyulásához megfelelő körülményeket kell biztosítanunk. Mindig minden gyógyszerét pontosan az orvosi utasítás szerint szedje. Ez (is) a biztonsága egyik meghatározó záloga.

A kórház után és azon is túl...

Ha minden „csont nélkül” zajlott, akkor sokan akár már néhány nappal az infarktus után hazatérnek. Itt azonban korántsem érnek véget a teendők. Hiszen nem meggyógyult, „csak” életet, szívizomzatot és – nem utolsó sorban - időt nyert a gyógyuláshoz. Fel kell deríteni a vészhelyzetet eredményező okokat. A jól befolyásolható, érbetegséget okozó betegségek (rizikótényezők) sora ugyan hosszú, de... A legfontosabb öt – és ezekre kell csapást mérnie – elfér egyetlen kezén: Elhízás? Cukorbaj? Magasvérnyomás? Magas koleszterinszint? Dohányzás? Lehet, hogy kifejezetten korán (férfiként 55 nőként 65 év előtt) elérte a baj? Lehet, hogy vér szerinti rokonai között is volt hasonlóan fiatalon érbetegség? Lehet, hogy az életmódi gondokon kívül ebben veleszületett, genetikailag meghatározott tényezők is szerepet játszanat? Lehet, hogy a családban másokat is veszély fenyeget? Bizony, lehet.

Ezek a kérdések mind személyreszabott válaszokat igényelnek. Ebben is segítségére lesz az Ön teljes felépülését, rehabilitációját és a hasonló helyzetek elkerülését élethossziglan segítő egészségügyi csapat.

Ami biztosan kell

Nem csak át kell gondolnia eddigi életét, de lehet, hogy markáns és szakszerű változtatásokat is igényel az életmódja. Két gyógyszerféleséget pedig – mint minden érbetegnek – valamilyen hatékony formában gyakorlatilag élethossziglan érdemes lesz szednie. Az egyik valamiféle aszpirinszerű gyulladás és vérrögképződés-gátló. A másik fegyver pedig a koleszterinszintjét markánsan csökkentő gyógyszer, hiszen az érelmeszesedés folyamatában a koleszterinnek kulcsszerepe van. Az alapbetegség kialakulásának, előrehaladásának és ezáltal a kézzelfogható  események (pl. szívinfarktus) kockázatcsökkenése sok esetben a legnagyobb mértékben  éppen a koleszterinszint tartós csökkentésével érhető el. Ezt számos vizsgálat bizonyította. Ezekre alapozva ma nemzetközi orvosi ajánlások határozzák meg a vérzsír- (lipid) kezelés céljait.

Ha „önt derült égből villámcsapás érte”, azaz hirtelen koszorúér baja, szép orvosi nevén akut koronária szindrómája volt, akkor mostantól a biztonsága érdekében koleszterinszintjét „a béka feneke alá” kell szorítani. A koleszterin cél nem kevesebb mint 1,8mmol/l alatti LDL tartomány elérése és fenntartása. Az igazi cél pedig... ezáltal (is) az Ön nagyobb biztonsága.

Igaz barátja:  Az Érgondnok