Hematológia
Haematológia / hematológia a vérképzőrendszer tudománya
A belgyógyászaton belül, önálló a vér és nyirok sejtes (vörösvérsejt, fehérvérsejt, vérlemezke) és nem sejtes (elsősodban fehérjetermészetű) működési elemeivel ill. azok betegségeivel foglalkozó orvostudomány. Művelője a haematológus szakorvos / hematológus szakorvos).
Egészséges felnőttben a vérképzés (haemopoesis, hemopoézis) helye a csontvelő. Egyes betegségekben,az egyébként csak a magzati életünkben működő vérképzőhelyeken (máj, lép) is termelődnek vérsejtek.
Az összes vérsejtünk un. őssejtből képződik, újul meg életünk során. Ez a kiinduló „mindenné alakulni képes” őssejt, az őt érő ingerek hatására specializálódik. Két nagy sejtcsoport a lymphoid / limfoid (nyirokszerű, nyirokrendszeri) és a myeloid / mieloid (csontvelői) különül el, válik szét.
Ezek is csak részlegesen specializáltak és további fejlődésük során a lymphoid vonal a fehérvérsejtek egyik nagy csoportjának, az un. lymphocytáknak / limfocitáknak az előalakja, míg a myeloid / mieloid vonalból képződnek a vörösvérsejtek, vérlemezkék és a fehérvérsejtjeink számszerint nagyobbik részét adó, un. szemcsés fehérvérsejtek és speciális takarító fehérvérsejtek (un. monociták és makrofágok) is.
Szóval a lymphoid / limfoid vonal sejtjeinek starthelye is a csontvelő, bár életük nagyobbik részét, nevükhöz méltón, már a nyirokrendszerben (nyirokcsomók, nyirokerek, nyirok, thymus / csecsemőmirigy) töltik. A limfociták egyik csoportja a szervezet védekezéséhez, az un. immunitásához szükséges ellenanyag / antitest képzést végzi az idegen sejtek felismerését követően. Ők az un. B lymphocyták.
Működésükben hálózatszerűen összedolgoznak egymással és „féltestvéreikkel” az un. T-lymphocytákkal. A T sejtek végzik a szervezetünkbe került idegen sejtek és anyagok felismerését „kiszúrását”. Ő az immunvédekezés első vonala, beindítója, a többi sejt trénere, felkészítője, majd az immunfolyamat lefékezője és leállítója is. Nem véletlen, hogy a T sejtek felismerő és lecsendesítő funkciójának zavara áll legtöbbször az emberi szervezet saját sejtjeinek pusztulásához vezető, un. autoimmun folyamatok, autoimmun kórképek hátterében is.
Klasszikus csontvelői (myeloid) sejtek a vörösvérsejtek. Mivel érett formájuk már nem tartalmaz a sejtekre jellemző sejtmagot, így akár vörösvértestnek is nevezhetjük őket. Feladatuk a szervezet oxigénnel való ellátása, az oxigénszállítás a tüdőből testünk összes sejtjéhez.
Számbeli csökkenésük a vérszegénység / anaemia /anémia. A vérszegénység/ anaemia /anémia jellegétől és mértékétől függően oxigénhiányt okoz egészséges tüdő, szív és érállapot esetén is a szerveinkben. A vérszegénység a leggyakoribb vérképzőrendszeri betegség, bár sok esetben nem önálló kórkép, hanem más betegségek fő tünete, vagy kísérője.
A vörösvérsejtszám kóros megnövekedése pedig a vér besűrűsödése által (polyglobulia / poliglobulia), az egészen vékony, un. hajszálerek keringését rontja meg és okoz szöveti szintű keringési zavart..
A vérlemezkék (thrombocyta / trombocita) egészen apró, a sérüléseket követő véralvadáshoz nélkülözhetetlen véralkotók. Számbeli csökkenésük vagy funkciókárosodásunk vérzékenységhez, kóros felszaporodásuk fokozott vérrög, trombózisképződéshez vagy akár ezzel párhúzamosan trombózisok és vérzések egyvelegéhez vezethet.
Klasszikus csontvelői fehérvérsejtek az un. granulocyták / granulociták. Ők a szemcsés (szemcse = granulum) fehérvérsejtek. Szemcséik különböző festődése alapján (is) osztályozhatók: neutrophil / neutrofil, eosinophil / eozinofil, basophil / bazofil granulocyta csoportok. Az ő nevük kifejezetten ismerős lehet, hiszen számszerűen is szerepelnek az általános vérképvizsgálat adatai között. A nyirokrendszeri „unokatesók” (lymphocyta /limfocita) szerepét kiegészítve, gyulladásos folyamatok, immunvédekezés támogatói, ill. legtöbbször élcsapatai. Elhalt tömegük a velük elkeveredő szövettörmelékkel, a gyulladások jó ismert „terméke”, a genny.
Ennyit elöljáróban és általánosságban a vér és nyirok sejtjeiről.
dr. Tschürtz Nándor
belgyógyász, kardiológus, lipidológus, diabetológus