Angina pectoris

Angina pectoris, myocardium

Angina pectoris során a szívizom oxigénigénye és kínálata felborul. A szívizomzat oxigénfogyasztását alapvetően a szívfrekvencia, a szívüregi nyomás, a szívizom-összehúzódás erőssége és a myocardium (szívizom) határozza meg. Hosszan tartó kritikus oxigénszint-csökkenés esetén létrejön egy terület visszafordíthatatlan sérülése, elhalása, a myocardiális infarctus. Angina pectoris során a szívizom oxigénigénye és a koszorúerek oxigénkínálata közötti egyensúlyzavar spontán, illetve gyógyszerek hatására rendeződik, így elkerülhető a visszafordíthatatlan szívizomelhalás.

Az érzés hasonló a szívizom-infarktuséhoz, szegycsont mögötti szorító, markoló, nyomó fájdalom. Kisugározhat a bal vállba, karba a bal kéz IV. ujjáig, kisugározhat vállba lapockák közé, nyakba, az epigasztriumba, gyomorgödörbe. Angina pectoris során a fájdalomhoz gyakran fulladásérzés és halálfélelem társul. Gyakran kísérő tünet a gyengeség, illetve az ájulásérzet. A bőr sápadt, verejtékes, a vérnyomás rendszerint alacsony, de az infarktus kezdeti stádiumában az adrenalin felszabadulása miatt emelkedhet.

Érgondnok belgyógyászat, kardiológia, diabetológia