Vérzsír, zsírok, olajok

Vérzsír, zsírok, olajok

Koleszterincsökkentés, zsírok, vérzsírok

Az érelmeszesedés (atheromatosis /ateromatózis) folyamatában a koleszterinnek kulcsszerepe van. Az alapbetegség kialakulásának, előrehaladásának, ezáltal a kézzelfogható események (pl. szívinfarktus) kockázatcsökkenése sok esetben a legnagyobb mértékben a koleszterinszint tartós csökkentésével érhető el. Számos vizsgálat (4S/Scandinavian Simvastatin Survival Study/, HPS /Heart Protection Study/, CARE /Cholesterol an Recurrent Events/, ASCOT /Abglo-Scandinavian Cardiac Outcomes Trial/) bizonyította. Ma nemzetközi orvosi ajánlások határozzák meg a vérzsír- (lipid)kezelés céljait.

Először próbáljunk rendet teremteni a zsírok családjában, hiszen a koleszterinek is egyfajta zsírok. Amikor azt halljuk, zsírok, először egy klasszikus nagyanyai zsírosbödön képe jelenik meg szemünk előtt. Kezdjük a zsírokkal, ételeink egyik meghatározó összetevőjével. Napjaink elhízás-os viszonyai között azért is lényeges, mert ha energiáról van szó, akkor is a zsír a király. A zsírok energiatartalma messze a legnagyobb. 1gramm 9,3 kilokalória (kcal). Ennyi energia szabadul fel, amikor lombikban égetjük el, és evésnél is. Zsírokból az utolsó grammig lesz valami. Esetleg építőelem (ebből a típusból kevés kell), energia (rengeteg izommunkához elég), vagy tartalék. Amennyiben a szükségesnél kicsivel is többet eszünk zsírból, az eleve bekerül a spájzba. A raktárt testünkben is úgy hívják, hogy zsír, mivel tényleg zsír. A raktárból csak akkor használjuk fel, mikor nagyon nincs már más, vagyis manapság magától lehet, hogy soha. Amennyiben vérünk "zsírtartalma" magas, bőven (és gyorsan) jut ereinkbe is. Zsírok és olajok kérdése misztikus.

Az olajok is zsírok? Igen! A zsírok képlékenyen szilárdak, az olajok pedig folynak. A zsírok zöme állati eredetű, az olajok általában növényiek, emiatt zsírokban van koleszterin, olajokban általában nincs. Elhízás tekintetében mindegy, hogy tíz deka zsír vagy tíz deka olaj!

Mik azok a zsírsavak? Zsírsavasak a zsírok vagy (hogy az olajok miatt ne keveredjünk össze) zsiradékok fő alkotóelemei, amolyan zsírrészek. A hétköznapi zsírnak van egy magja, amit tudományos igényességgel glicerinnek hívnak, ebből állnak ki a zsírsavláncok. Mintha egy krumpliból kötőtűk állnának ki. A krumpli a glicerin, a kötőtűk a zsírsavak. Az ilyen hétköznapi, három kötőtűs krumplis zsír neve triglicerid. A mag, a glicerin mindig ugyanolyan, a különbséget a tűk, a zsírsavláncok adják. A tűkből nagy a választék. A sima zsírfélék mellett vannak speciálisak is.

Legismertebb a koleszterin. A koleszterin is zsír. Minden bogár rovar, de... A koleszterin zsír, mégsem az összes zsír koleszterin. A koleszterin gyűrűs zsír. Alapvázát (steran váz/szterán váz) legegyszerűbben egy hiányos és torz olimpia négy karikaként képzelheti el. A koleszterinben sem az energiatartalom a lényeg. Tehát mégsem a koleszterintől hízunk. Az elfogyasztott zsírmennyiségnek csak kis része koleszterin. Míg koleszterinből naponta átlag 500-600 milligrammot, tehát mintegy fél grammot, addig a zsírokból több mint 100 grammot, több mint 10 dekát fogyasztunk. Hízásnál a zsír, érelmeszesedés szempontjából a koleszterin a kulcs.

Elhízásnál egyszerű a megközelítés, mikor a legnagyobb energiatartalmú tápanyagból, a zsírokból kevesebbet eszünk, kevésbé hízunk. Az együnk kevés koleszterint, alacsony lesz a koleszterinszintünk összefüggés bonyolultabb, mivel szinte az összes sejtünk képes termelni koleszterint.

Érgondnok belgyógyászat, kardiológia, diabetológia, lipidológia