Érelmeszesedés

Érelmeszesedés, szűkület, infarktus, szélütés, ér

Az érelmeszesedés megállítható! 

Az erek érfalát különböző rétegek alkotják. Legbelső felszín egy vékony hártya. Amennyiben nincs terhelés károsító tényezőkkel, vérnyomás, dohányfüst, zsír, cukor, az eret megvédi az érelmeszesedéstől. A belső hártya működésében zavar támad, az egész ér megbolondul. Átereszt felesleges zsírcseppeket és vérsejteket az ér falába, azok ott lerakódnak. A vékony zsírcsíkok az érelmeszesedés első, mikroszkóppal már látható jelei. A zsírcsíkok megvastagodásával az ér fala torzul. A zsír-felrakódása az érben domborodva elkezdi beszűkíteni az eret. Kész az érelmeszesedés.A beemelkedés felszíne bereped (magas vérnyomás, dohányfüst), a növekvő zsírpacni túl puha, bekövetkezik a robbanás. Az ér belső hártyáján seb keletkezik, és ezt szervezetünk képtelen gyorsan begyógyítani, az ércsövet részben vagy egészben elzáró véralvadék (trombus) rakódhat rá. Az ér gyors elzáródása miatt az eddig ellátott terület (pl.: szívizom) sem kap vért. Az izom vérhez jutás nélkül (időben gyógyszerrel vagy értágítással kinyitott elzáródott ér nélkül), a szívizom elhal. Így jön létre érelmeszesedés mellett a szívinfarktus. Sokszor a nagy szűkületek helyett, a puha, zsírdús érfelrakódások robbannak.

A szívinfarktusnál nincs szükség sok évtizedes érelmeszesedésre, hogy érszűkületeket lássunk. A beemelkedő zsíros kocsonya fokozatosan, jelentősen szűkítő, kemény érelmeszesedés jön létre. Legtöbb fizikai munka közben (akár gyors séta) létrejövő koszorúérgörcs (angina) emiatt jelentkezik. Amikor terheljük magunkat, felgyorsul szívünk, több vérre van az izomnak szüksége. Érelmeszesedésnél a szűkületen képtelen átfolyni a vér, és az izom éhezik. Az éhezés miatt fájdalmat okozó anyagok képződnek. Amennyiben a terhelést megszakítjuk (megállunk), az izom energia- és oxigénigénye csökken, a szűk éren ehhez már elég vér jut keresztül, elfogynak a fájdalmat okozó anyagok, és megszűnik fájdalmunk. Így jön létre a legtöbb terhelésre jelentkező "angina", és a lábérszűkületnél a lábikra fájdalma és a fájdalom megszűnése is.

Az első mellkasi fájdalom is torkollhat infarktusba!

A beteg éren kóros összehúzódás is jelentkezhet (sokszor nagyobb, fix érszűkületek környezetében), ez valódi koszorúérgörcsöt okozhat. Így mellkasi fájdalom nyugalomban is jelentkezhet. A nyugalmi fájdalom mindig közelségét jelezheti a szívinfarktusnak. A szélütés (stroke) létrejöhet vérzéssel. Az ér fala megreped (kezeletlen magas vérnyomás-betegségben), vagy mert az éren kis ér-kiboltosulás (aneurizma) alakult ki. Létrejöhet vérzés nélkül is, helyi érelzárósással (mint infarktusnál), sokszor úgy, hogy a beteg nyaki erek faláról leszakadó érmorzsalék a szívüregben képződő érrög sodródik fel az agyi érbe, és akad el ott. Az eredmény ugyanaz, az agyszövet elhalása. Csak néhány percre jelentkezik is ilyen tünet, akkor is veszélyben vagyunk, az átmenetileg megnyíló ér bármikor visszazáródhat. Azonnal forduljunk a mentőkhöz (tel:104).

Érgondnok kardiológia, belgyógyászat, hipertonológia, diabetológia