Hipertonológia

A magas vérnyomásról (hipertónia, hypertonia)

A magasvérnyomás-betegség specialistája a hipertonológus (hypertonológus), a magas vérnyomással foglalkozó orvosi tudományág pedig a hipertonológia (hypertonológia). "Magas a vérnyomásom" – mesélik gyakran egymásnak az emberek. Az orvos is gyakran csak annyit közöl: "önnek magas a vérnyomása", majd gyógyszert ír fel.
Mit jelent a magas vérnyomás (hipertónia, hypertonia), miért fontos foglalkozni a magas vérnyomással?

Az emberi szervezet sejtjeinek, szöveteinek, szerveinek a normális működéséhez szükséges tápanyagokat, oxigént a vér szállítja. A szív bonyolult szabályozású és működésű pumpaként, az érrendszer nagyon finoman szabályozott szállítóedény-rendszerként biztosítja, hogy az éppen aktuális igényeknek megfelelő vérmennyiség megfelelő nyomással, mennyiségben jusson el a szervezet alkotóelemeihez. A köznyelvben használt vérnyomás fogalma valójában a verőérrendszerben lévő vérmennyiségnek a verőerek (artériák) falára gyakorolt nyomását jelenti (artériás vérnyomás). A szív, mint pumpa, összehúzódik és elernyed, ami alapján azt várhatnánk, hogy az összehúzódást követően hirtelen megemelkedik a nyomás, majd a szív elernyedésekor, áramlás hiányában, hirtelen leesik. Ez még sincs így, mert a szívből kiinduló főverőér (aorta) kitágul, a kilökött vérmennyiség egy része itt tárolódik, és amikor a szív felöl nincs véráramlás, ez a tárolt vérmennyiség biztosítja, hogy a véráramlás az érrendszerben még is folyamatos legyen. Ezért is kapunk a vérnyomás mérésekor két értéket: pl. 120/80 higanymilliméter (Hgmm). A 120-as érték a szív összehúzódásakor (szisztolé), a 80-as érték a szív elernyedésekor (diasztolé), a főverőérben tárolt vérmennyiség továbbítása idején mérhető nyomás a szívhez közeli érben, a felkar verőerében. Ez az amit a vérnyomásmérővel mérünk.

Magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha a felkaron mért vérnyomás nyugalomban, rendelőben, tartósan eléri vagy meghaladja a 140 Hgmm-es "felső" (szisztolés) és/vagy a 90 Hgmm-es "per"-értéket (diasztolés) vérnyomás. Ez az érték azért lett a magas vérnyomás határértéke, mert az optimális vérnyomásértékkel (120/80 Hgmm-nél kisebb vérnyomás) összehasonlítva már közel kétszeresére növeli a vérnyomás emelkedés miatti szív és érrendszeri szövődmények és halálozás kockázatát.

Ritkán, a magas vérnyomásban szenvedő személyek legfeljebb egytizedében, a magas vérnyomás (hipertónia, hypertonia) jól kimutatható ok következménye: például a mellékvese daganata, érfejlődési rendellenesség, vesebetegség áll a háttérben.
Az esetek túlnyomó részében a magas vérnyomás ismeretlen okból alakul ki (elsődleges magas vérnyomás). A magas vérnyomás (hipertónia, hypertonia) súlyosan károsítja az érrendszert és egyes fontos szervek szerkezetét, működését.

A magas vérnyomás (hipertónia, hypertonia) kialakulása

Kialakulásában fontos szerepet játszik az öröklődés: annak az embernek, akinek a szülei magas vérnyomásban szenvednek, nagy az esélye arra, hogy magas lesz a vérnyomása. Az életmódi tényezők jelentős mértékben befolyásolják a vérnyomást: testsúlyfelesleg vagy elhízás, a túlzott mértékű konyhasó-fogyasztás, a mozgásszegény életmód, a zsíranyagcsere zavarai részben a vérnyomás szabályozás, részben az érrendszer károsításával szerepet játszanak a magas vérnyomás kialakulásában.
A magas vérnyomás (hipertónia, hypertonia) egyrészt folyamatos terhelést jelent a szívre és az érrendszerre, hiszen a vérnyomás magasabb értékének a legyőzése fokozott erőkifejtést igényel a szívtől és az érrendszertől, másrészt, az érelmeszesedés kialakulásának is az egyik legfontosabb kockázati tényezője.

A magas vérnyomás (hipertónia, hypertonia) által leginkább érintett szervek

A magas vérnyomás által leginkább érintett szervek a szív, az agy, a vese és az egész érrendszer. Nem véletlen, hogy a magas vérnyomásban szenvedő betegek között sokkal gyakoribb a szívelégtelenség, a szív koszorúérbetegsége, az agyvérzés vagy az agy más vérellátási zavarai, a veseelégtelenség, az alsó végtagok érszűkülete, a szemfenék bevérzése.

A magas vérnyomás (hipertónia, hypertonia) diagnózisa

A magas vérnyomás diagnózisa a vérnyomás rendszeres mérésével könnyen megállapítható. Nemcsak az orvosi rendelőben, de otthoni körülmények közötti rendszeres vérnyomásmérésnek is jelentősége van mind a betegség megállapításában, mind a kezelés sikerességének az ellenőrzésében. A magas vérnyomásban szenvedő betegeket meg kell tanítani a vérnyomásmérés helyes módszerére. Csak a felkaron, megfelelően minősített műszerrel mért vérnyomás a megbízható!
Gyakran van szükség arra is, hogy speciális műszerrel a nap 24 órájában mérjük a vérnyomást. A kivizsgáláshoz hozzátartozik a szív, az érrendszer, a vese állapotának a tisztázása és rendszeres ellenőrzése, a szemfenék vizsgálata, agyi vérkeringési zavar gyanúja esetén ideggyógyászati és további vizsgálatok, bizonyos laboratóriumi vizsgálatok.

A magas vérnyomás kezelése

A magas vérnyomás kezelésében alapvető szerepet játszik az életmód megváltoztatása: a testsúly csökkentése, a konyhasó fogyasztásának a mérséklése, a rendszeres testmozgás, a friss zöldségek és gyümölcsök rendszeres fogyasztása. Ezek önmagukban is jelentősen csökkenthetik a magas vérnyomást. Elhízás esetén, a testsúly 10 kg-mal történő csökkentése olyan mértékben csökkenti a vérnyomást, mint bármelyik korszerű vérnyomáscsökkentő gyógyszer. Amennyiben az életmód megváltoztatása önmagában nem csökkenti megfelelő szintre (rendelőben 140/90 Hgmm-nél alacsonyabbra) a vérnyomást, vérnyomáscsökkentő gyógyszerek rendszeres szedése is szükséges. Ugyancsak korán el kell kezdeni a gyógyszeres kezelést, ha a vérnyomásnak szervi szövődményei mutathatók ki.
A magas vérnyomás (hipertónia, hypertonia) gyakran társul cukorbetegséggel, zsíranyagcsere-zavarral, érelmeszesedéssel, ezért a páciensek kezelésekor, gondozásakor ezeket is figyelembe kell venni.
A magas vérnyomás diagnózisának a megállapítása, a betegek kezelése, gondozása speciális felkészültséget igényel.