bejelentkezés minden hétköznap:

Légzésfunkció vizsgálata

Mottó: "Ha elfogy a levegő..."

Légzésfunkció, spirometria 

(a nehézlégzés okairól és a légzésfunkciós vizsgálatról)

Nehézlégzésem van! Fulladok! Könnyen kifáradok, kifulladok!

Gyakori panaszok. Mi okozhatja, hogyan lehet egyszerű módszerrel tisztázni a nehézlégzés okát?

Ahhoz, hogy a mindennapi feladatainkat el tudjuk látni, de még ahhoz is, hogy panaszmentesen pihenhessünk, a szervezet sejtjeinek, szöveteinek, szerveinek elegendő oxigént kell kapnia. A levegő oxigéntartalma a légutakon, a tüdőn keresztül kerül a vérbe, amit a vérkeringési rendszer (szív, érrendszer) juttat el az egész szervezetbe. Ebből is látszik, hogy a nehézlégzésnek számos oka lehet.

Nehézlégzést okozhatnak:

  • környezeti levegő alacsony oxigéntartalma (rosszul szellőztetett helység, felgyülemlett égéstermékek)
  • légzőrendszer betegségei
  • légzőizmok fáradékonyak vagy gyengék (bizonyos ideg és izombetegségekben, mérgezésekben)
  • vér nem képes elegendő oxigént szállítani (vérszegénység, a vérfesték szerkezeti eltérések miatt nem tud elegendő oxigént megkötni, ciánmérgezésben, szénmonoxid vagy széndioxid-mérgezésben a vérfestékhez nem tud elegendő oxigén kötődni)
  • szív teljesítménye csökken, nem képes az igényeknek megfelelő mennyiségű vért eljuttatni a szervezetbe
  • légzés szabályozásának zavarai (pl. idegrendszeri betegségekben, agyvérzésben)
  • bizonyos pszichiátriai betegségek, pszichés állapotok (a nehézlégzésnek nincs kimutatható oka, de a betegnek olyan érzése van, hogy "nem kap elég levegőt", "nem tudja teleszívni magát levegővel"

A nehézlégzés hátterét részletes kivizsgálásnak kell tisztáznia. Ennek része a légzésfunkciós vizsgálat (spirometria). A légzőrendszer részvételét a nehézlégzés eredetében légzésfunkciós vizsgálattal lehet tisztázni. A légzésfunkciós vizsgálattal (spirometria) meg lehet állapítani, hogy a hörgők (a nagy és a kishörgők) vagy a tüdő betegségei felelősek-e a nehézlégzésért, heveny vagy idült folyamatról van-e szó, az nyugalomban is fennáll-e, csak terhelésre vagy bizonyos kiváltó tényezőkre jelentkezik-e nehézlégzés, hogyan befolyásolják a panaszokat és a légzésfunkciós vizsgálat eredményét a különböző gyógyszerek. A légzésfunkciós vizsgálattal azt is tisztázni lehet, hogy a belégzés vagy a kilégzés, esetleg mindkettő nehezített-e.

A légzésfunkciós vizsgálat (spirometria) egy speciális műszerrel (spirométer) történik, amelyik méri a nyugodt légzéskor, valamint erőltetett belégzéskor és kilégzéskor a műszerbe bejutó levegő mennyiségét és sebességét.
A légzésfunkciós vizsgálat (spirometria) a páciens számára teljesen veszélytelen, a légzés egy baktérium és vírusszűrővel ellátott egyszer-használatos csutorán keresztül történik, tehát az egymás utáni vizsgálatokkor a fertőzés lehetősége kizárt.


A légzésfunkciós vizsgálat (spirometria) nemcsak panaszok esetén teszi lehetővé a légzőszervi betegség diagnózisának megállapítását, hanem már a panaszok megjelenése előtt is felismerhetővé vállnak a kóros légzési értékek.

Dohányzás

Az éveken keresztüli erős dohányzás egyértelműen károsítja a légzőrendszert, az idült légúti gyulladás pedig károsítja a légzési tevékenységet (COPD). Mindez már a nehézlégzéses panaszok megjelenése előtt kimutatható a légzésfunkciós vizsgálattal.

Visszafordítható, visszafordíthatatlan állapot

A légzésfunkciós vizsgálat arra is lehetőséget ad, hogy felmérjük, az észlelt kóros érték átmeneti-e, gyógyszerrel befolyásolható-e vagy már előrehaladott, csak részben visszafordítható vagy visszafordíthatatlan állapotról van-e szó. A légzésfunkciós vizsgálattal (spirometria) korán felismerhető a munkahelyi porártalom okozta idült légzőszervi elváltozás is, még az előtt, hogy az végleges károsodáshoz vezetett volna.

Szívbetegek

Szívbetegek esetében is fontos a légzésfunkciós vizsgálat, mert a szív csökkent teljesítményét a szervezet szaporább légzéssel, a tüdő erőteljesebb működésével próbálja meg pótolni, ezért tisztázni kell a légzőrendszer tartalékait.

Életkor, terhelhetőség

Az életkor előrehaladásával a tüdő egyre rugalmatlanabbá válik, ez is kimutatható a légzésfunkciós vizsgálattal. 40 éves kor felett elkezdendő tréningprogramok (kondicionáló edzés, kerékpározás, futás, stb.) előtt mindenképpen indokolt a légzőszervi állapot tisztázása, a légzésfunkciós vizsgálat.
A nehézlégzésre panaszkodó beteg esetében a légzésfunkciós vizsgálat segít az okok elkülönítésében is, mert a normális légzésfunkció azt valószínűsíti, hogy a panaszt nem a légzőrendszer betegsége okozza.
Fontos szerepe van a légzésfunkciós vizsgálatnak a terhelhetőség megítélésében is, ugyanis a normális vagy fokozott fizikai teljesítőképességhez normális légzési kapacitás szükséges. A rendszeres fizikai terhelésnek a jótékony hatása jól követhető a légzésfunkciós vizsgálattal, a légzési térfogatok növekedésével.