Érgondnok ajándékkártya! Miért is ne ajándékozna egészséget? Hozzátartozóját lepje meg Érgondnok ajándékkártyával!

Mellkasi fájdalom, szorító mellkas

Mellkasi fájdalomról mindenkinek szívinfarktus jut eszébe

Pedig számtalan betegség okozhat mellkasi fájdalmat. Olyan szervünk betegsége is, ami nincs is a mellkasunkban. Szervi okokon túl, pszichés ok is.  Persze az életet hirtelen, akutan veszélyeztető betegségek közül kétségtelen, hogy a szívizom oxigén- és tápanyag-ellátási zavara (iszkémia) miatt kialakuló angina, illetve a szívinfarktus a leggyakoribb.

 

Szívbetegségek

Az angina pectoris (angina pektorisz) típusos esetben szívtáji, szegycsont mögötti fájdalom. Másik klasszikus elnevezése stenocardia (sztenokardia), magyarul szívszorulás. A beteg gyakran zárt öklének a mellkas közepére helyezésével mutatja a panasz jellegét (ököl-jel).  A fájdalom típusosan szorító, markoló jellegű. Kisugározhat a karba, vállba, hátba, nyakba, fogsorok vagy has, gyomorszáj területe felé. Légzés, mozdulat alig befolyásolja. Időtartama rövidebb, mint 15-20 perc. A mellkasi fájdalom és az azt kísérő szorongás általában nyugalomra késztet, megállunk, munkánkat megszakítjuk. Elhúzódó mellkasi fájdalom infarktus lehetőségét veti fel, hiszen ilyen tartós vérellátási zavar majdnem törvényszerűen szívizomsejt elhalással jár.

 

Légzőszervi betegségek

A tüdőben nincs fájdalomérző idegrost. Tehát: a tüdő maga sem fáj. Viszont a tüdőt burkoló mellhártya külső, tehát a mellkasfallal érintkező lemeze „tud fájni”. Emiatt a légzőszervek betegségei akkor okoznak fájdalmat, ha a folyamat eléri a mellhártyát (gyulladásba hozva azt), kísérő vagy társuló mellhártyagyulladást is okoz.

A mellkas csontos, izmos, porcos kosara szervesen illeszkedik gerincoszlopunkhoz. A bordák a csigolyáktól indulva körbeölelik a mellüregben helyet foglaló szerveinket. Így, összességükben alkotják a bordakosarat. A gerincvelőből idegszálak futnak bordaközeinkbe (bordaközi idegek). Az idegszál kilépésénél (gyöki fájdalom), a bordaközi területen (bordaközi idegfájdalom) is eredhet szorító mellkasi fájdalom.

A mellhártya-fájdalom többnyire a légzéssel párhuzamosan változik, belégzésre fokozódik, szúró jellegű. Ilyenkor önkéntelenül igyekszünk kisebbeket és ritkábban lélegezni. Az, hogy a mellkas mely területén érezzük sem jellemző. Tulajdonképpen ettől bárhol fájhat mellkasunk.

A gyöki fájdalom a gerincvelőből kilépő idegszálak mentén sugárzik. Kiváltója lehet porckorongsérv vagy a gerinc csigolya közti ízületeinek elváltozása, gyulladása. Különleges ok az övsömör (herpes zooster/herpesz zoszter). Ez a korábban bárányhimlőt okozó vírus ideggyököket érintő újraaktiválódásaként képzelhető el. Érintésre is fokozódó övszerű fájdalmat okoz szalagszerűen a mellkasfalon/mellkasfalban. Típusos esetben (a fájdalom ezt gyakorta megelőzi!), hólyagos kiütések jelennek meg a bőrön.

 

Nehezen csillapítható fájdalmat okoz az idegszálakat beszűrő, mellűri daganat

Erős, hirtelen fellépő mellkasi fájdalmat okoz, okozhat sérülés miatt, magától, a spontán kialakuló légmell és nagy tüdőembólia is. Előbbinél a mellhártya, utóbbinál tüdő-erek hirtelen feszülése a fájdalom közvetlen oka. Kisebb tüdőembóliák a tüdőszövet elhalása, majd gyulladása révén kialakuló mellhártyagyulladásként okoznak fájdalmat.

 

Emésztőrendszer betegségei

Gyomor és nyelőcső-betegségek:

  • gyomorfekély (ulcus ventriculi)
  • nyombélfekély (ulcus duodeni)
  • rekeszsérv (amikor a gyomor egy része a mellüregbe türemkedik, csúszik), és különösen a gyomorból a nyelőcsőbe törő sav (reflux) a mellkasi fájdalom gyakori oka. A fájdalom égő, szorító, feszítő jellegű, de bármilyen mellkasi betegség fájdalmát utánozhatja. Nagyon hasonlatos lehet a szívinfarktus okozta panaszhoz is.

Epeköves görcs, epehólyag-gyulladás: Legtöbbször hasi panaszt okoz, de okozhat tisztán mellkasi fájdalmat is.

 

Mozgásszervi, ízületi, mellkasfali betegségek:

A hátizomzat és, vagy gerinc eredetű fájdalmat mozgás, mozdulat fokozza. A kiindulási terület nyomásával, ütögetésével a panasz provokálható. Hasonló a helyzet a vállízületi betegségek esetén. Ilyenkor a kar mozgása, mozgatása a fájdalmat változtatja, bizonyos helyzetekben fokozza.  A szegycsontot a bordákkal összekapcsolódó ízületek gyulladása tartós, a terület nyomására kifejezetten erősödő, kitapintható körülírt vagy a területről kisugárzó fájdalmat okoz (Tietze szindróma).

 

Pszichés kórokok (szorongás, pánikbetegség, szív neurózis, szívideg)

Gyakori ok, de csapdás ok. Ne felejtsük el, hogy pszichés tényezők testi betegségek tüneteit változtatják, színezik, számos betegséget, panaszt kísér szorongás. A mellkasi fájdalom ilyen esetekben sokszor színes, szerteágazó tünetcsoport részeként jelenik meg. Gyakorta erős szívverésérzet vagy szívmegállás, -dobbanás társul hozzá. Valódi ritmuszavarként korai ütés (ES) során a vártnál korábban bekövetkező szívösszehúzódást követő más szabályos szívütést erősnek, nagyot dobbanónak érezzük. A beteg tartósan és emiatt is nagyon zavarónak érzi, hallja saját, sokszor szabályos szívverését. A nehézlégzés sokszor sóhajtási kényszerként jelenik meg, vagy rohamszerűen szapora, felületes légzésre ösztönöz.

A panasz-együttes váratlanul, minden megfogható kiváltó tényező (szituáció) nélkül lép fel, gyakorta az esti órákban, különösen elalvás előtt, a „képtelen vagyok egy helyben maradni”, „csinálnom kell valamit”, „ki kell mennem a szobából/házból” érzéssel.  A fájdalom jellege nagyon változó. Éles, rövid idejű szúró, torokban szorító (gombócérzet), több napon át fennálló bizonytalan, feszítő, szorító kellemetlen érzés formáját öltheti. A beteg szorongást, feszültséget vagy valóságos halálfélelmet él át.

Korrekt orvosi vizsgálat nélkül - főleg a panasz első jelentkezésekor - szervi ok szinte sosem zárható ki.

A mellkasi fájdalom okának tisztázása a beteg kikérdezése, fizikális vizsgálata (megtekintés, tapintás, kopogtatás, hallgatózás) nélkül elképzelhetetlen. A fájdalom jellege, helye, felléptének körülménye, időtartama, szűnésének módja, a kísérő vagy társuló panaszok több információt adhatnak az orvosnak, mint a legmodernebb, legdrágább vizsgálómódszerek.

 

Érgondnok | Soproni kardiológia szakrendelő