Szorongás, pánikbetegség
Szorongás, pánikbetegség
Szorongásos zavar, generalizált szorongás, pánikbetegség
A legtöbb beteg – bár a szorongásos zavar a leggyakoribb pszichiátriai kórkép – családorvost, belgyógyászt, kardiológust… keres fel és nem pszichológust vagy pszichiátert, ha szorongásos zavara van. Nem véletlen! A szorongás – szervezetünk akaratlan idegrendszerére hatva – számos testi betegséget képes utánozni. Vagy kiszámíthatatlanul, rohamszerűen (pánikbetegség) több szerv-szervrendszer hirtelen, együttes megbetegedésére utaló intenzív panaszhalmaz lép fel, vagy (generalizált szorongás) az évek során hullámozva, változva, akár több szervünk funkciója "valahogy sosem jó". A szorongásos kórkép családilag halmozódhat, fiatalon kezdődhet, megelőzheti pszichés trauma, de ez sokszor a feledés homályába vész.
Fontos a szervi kivizsgálás, hisz a szorongás fokozza számos más baj kialakulásának (magasvérnyomás, gyomor és bélfekély, depresszió) rizikóját.
A szorongásos zavar betegség. Napjaink leggyakoribb pszichiátriai megbetegedése a pánikbetegség. A felnőtt lakosság 20-25%-át érinti a szorongás, valamikor élete folyamán. A szorongás, pánikbetegség kialakulásában szerepet játszik az örökletes hajlam, bizonyos szervi, idegrendszeri, jelátviteli tényezők (serotonin, GABA, noradrenalis) zavara és számos közvetlen vagy közvetett pszichológiai esemény, mint aktuális konfliktushelyzetek, életesemények, vagy gyermekkori pszichés sérülések (pszichotraumák).
A betegség két egymástól néha nehezen elválasztható kórképet foglal magába
Az egyik az elmúlt években, évtizedben szinte divatossá vált pánikbetegség. Ekkor kiszámíthatatlanul, szituáció-függetlenül rövid, de nagyon intenzív, gyakorta valóságos halálfélelemmel kísért szerteágazó testi tüneteket, panaszokat okozó szorongásos rohamok jelentkeznek. A rohamok közti időszakban - klasszikus esetben - teljes a panaszmentesség.
A másik típus a generalizált szorongás
Felfogható egy szervi, genetikai alapon létrejövő fokozott stressz-érzékenységként is. Ilyenkor kisebb, hétköznapi stressz-hatások is intenzív, elhúzódó feszültségérzetet eredményeznek. Lappangó kezdettel hónapokon, kezeletlenül éveken, évtizedeken át elhúzódik. Tartóssá válva alapját képezheti depresszió, vagy másodlagosan alkoholfüggőség kialakulásának. A betegek gyakran önkéntelenül fordulnak az alkohol szorongáscsökkentő hatásához. A tartós szorongás és depresszió nemcsak pszichológiai, pszichiátriai kérdés. Önálló érrendszeri rizikótényezők. A szorongásos betegségek oki szerepet játszanak a magas vérnyomás, az elhízás, valamint a cukorbetegség kialakulásában. Mindezeken keresztül, de közvetlenül is érkatasztrófák, hirtelen halál, szívinfarktus, stroke kiváltói.
Szívdobogásérzet, gombócérzet a torokban, szájszárazság, izzadás, általános gyengeségérzet, belső remegés, feszültség, gyakori rohamszerű vizelési inger, vagy éppen hasmenés
Mind szorongásos kórkép jele lehet. Első lépésként minden szorongás, pánikbetegség esetében szükséges a panaszok szervi okának kizárása, vagy már fennálló kísérő szervi betegségek feltérképezése. Ezt követően az érintett személy, pszichiáter és pszichológus együttműködése biztosíthatja a hosszú távú eredményességet. A szorongás és pánikbetegség kezelés két alappillére ugyanis az egymást kiegészítő gyógyszeres- és pszichoterápia.
Érgondnok belgyógyászat, dietetika, kardiológia, diabetológia, pszichológia, pajzsmirigy rendelés